Kényszerpályán az Oracle Standard Edition 2 felhasználók a modern multi-chip processzorok világában?

Fontos figyelmeztetés: Rögtön a cikk elején le kell szögeznünk egy alapvető ökölszabályt: az Oracle licencelési szabályainak megértése és betartása minden esetben a végfelhasználó (az ügyfél) kizárólagos felelőssége. Nagyon fontos kiemelni, hogy az alábbi cikkben leírtak kizárólag a szerző saját szakmai véleményét és személyes licence-értelmezését tükrözik. Ez az értelmezés nem biztos, hogy minden pontban megegyezik az Oracle hivatalos álláspontjával vagy egy esetleges licenc-audit során a License Management Services (LMS) által alkalmazott jogi értelmezéssel.

Aki ma Oracle Database 19c Standard Edition 2 (SE2) adatbázishoz keres megfelelő, modern fizikai szervert, hamar egy komoly dilemmával találja szembe magát. Az Oracle sajnos nem ad naprakész, pontos útmutatást vagy egyértelmű "fehérlistát" arról, hogy a legújabb – sok esetben chiplet (multi-chip) technológiát használó – processzor-architektúrákat hogyan kell értelmezni licencelés szempontjából.

Az egyetlen konkrét tény és hivatalos fogódzó, amire támaszkodhatunk, az az aktuális "Oracle License Definitions and Rules Booklet" (angolul: https://www.oracle.com/contracts/docs/lic_definitions_and_rules_v031526.pdf, magyarul: https://www.oracle.com/contracts/docs/lic_definitions_and_rules_v031526_hu_hun.pdf). Ebben a dokumentumban három, egymással szorosan összefüggő szabály definiálja a kereteket. Ezek együttes értelmezése okozza a jelenlegi fejtörést.

Először is, hogyan definiálja a dokumentum a foglalatot (socket)?

"Socket: is defined as a slot that houses a chip (or a multi-chip module) which contains a collection of one or more cores. Regardless of the number of cores, each chip (or multi-chip module) shall count as a single socket. All occupied sockets on which the Oracle Program is installed and/or running must be licensed."

Másodszor, mekkora lehet az a szerver, amire az SE2 egyáltalán telepíthető?

"Oracle Database Standard Edition 2 may only be licensed on servers that have a maximum capacity of 2 sockets"

És harmadszor, a legkritikusabb pont, a multi-chip modulokra vonatkozó kivétel az SE2 licencelésnél:

"When licensing Oracle Programs with Standard Edition 2, Standard Edition One or Standard Edition in the product name (...), a processor is counted equivalent to an occupied socket; however, in the case of multi-chip modules, each chip in the multi-chip module is counted as one occupied socket."

A nagy licencelési paradoxon: Kapacitás vs. Elfoglalt foglalat

Ha figyelmesen olvassuk a fenti definíciókat, észrevehetünk egy óriási ellentmondást, egy igazi jogi paradoxont. A Socket definíciója szerint: "each chip (or multi-chip module) shall count as a single socket". Ebből logikusan következhetne, hogy egy fizikailag egyfoglalatos szerver alaplapjába helyezett multi-chip modul (MCM) a "maximum 2 foglalatos kapacitás" szabály szempontjából csupán 1 foglalatnak számít, és legfeljebb csak több licencet kellene fizetnünk a benne lévő chipek után, igaz?

Sajnos a biztonságos értelmezés (és a nemzetközi licenc-szakértők többségének álláspontja) nem ez.

A probléma a harmadik szabálynál, az SE2 specifikus kivételnél csapódik le. Ott az Oracle kimondja: MCM esetén minden egyes chip egy elfoglalt foglalatnak (occupied socket) számít.

Tegyük fel, hogy van egy egyfoglalatos szerverünk, benne egy 4 chipletet tartalmazó modern processzorral. Az SE2 szabály szerint ezen a szerveren 4 elfoglalt foglalat van. Ekkor jön az auditáló könyörtelen logikája: Hogyan futhatna az SE2 egy olyan szerveren, aminek a maximális kapacitása elvileg 2 foglalat, ha a saját szabályaink szerint épp most számoltunk össze rajta 4 elfoglalt foglalatot? Ha 4 elfoglalt foglalat van benne, akkor a kapacitása minimum 4.

Ezzel a logikai lépéssel az MCM processzorok azonnal, visszavonhatatlanul megsértik az SE2 "maximum 2 socket kapacitású szerver" hardveres alapfeltételét. Az eredmény: a Standard Edition 2 használata az adott gépen szabálytalanná válik. Emiatt a paradoxon miatt van az, hogy aki nyugodtan akar aludni, és el akarja kerülni a csillagászati büntetéseket egy esetleges audit során, annak kizárólag a valódi, fizikai "single-chip" processzorok jöhetnek szóba SE2 alá.

Az I/O chiplet csapdája

A helyzetet ráadásul tovább súlyosbítja a modern chiplet alapú gyártástechnológiák egy másik sajátossága is. A legújabb processzorok a számítási magok mellett már külön I/O chipleteket is tartalmaznak, gyakran egy tokozáson belül akár többet is. És itt jön az igazi feketeleves: az Oracle definíciója nem tesz különbséget a lapkák funkciója között!

A licencelési szabályzat nem kizárólag "számítási" (compute) chipekről beszél, hanem általánosságban bármilyen "chipről". Így a legszigorúbb (és egy audit során a legvalószínűbb) értelmezés szerint ezek az I/O chipletek is mind egy-egy külön foglalatnak (socketnek) számítanak az SE2 licencelés során, még tovább növelve a "fiktív" foglalatok számát egyetlen fizikai processzoron belül.

Jogosan merül fel a kérdés: ezen trendek mellett eljön az az idő a közeljövőben, amikor már egyáltalán nem is fogunk tudni fizikai szervert választani ehhez a kiadáshoz?

Ebben a blogbejegyzésben erre a nyugtalanító kérdésre keressük a válaszokat. Megvizsgáljuk, hogy mi a helyzet ma, milyen lehetőségeink maradtak az aktuális processzorok piacán (keresve a "szent grált", a tisztán single-chip megoldásokat), és megpróbáljuk felvázolni, mit tartogat a jövő a Standard Edition felhasználók számára.

Az AMD EPYC helyzete: Ahol a chiplet már régen a standard

Kezdjük a piac áttekintését az AMD-vel, a történetük ugyanis viszonylag rövid, ugyanakkor rendkívül tanulságos. Az AMD volt az a gyártó, aki a szerverpiacon elsőként állt át tömegesen a chiplet (MCM) architektúrára az EPYC processzorcsaláddal. Ennek köszönhetően hatalmas magszámokat értek el, viszont az Oracle SE2 licencelés szempontjából ezzel gyakorlatilag "ki is árazták" magukat a szóba jöhető opciók közül.

Fontos tény: már egyetlen modern AMD EPYC processzor sem "single-chip" (egylapkás) felépítésű. Kivétel nélkül mindegyik több chipletet tartalmaz. Ha szeretnénk pontosan ellenőrizni, hogy egy adott EPYC processzor hány chipletből épül fel, az angol nyelvű Wikipedia kiváló és naprakész forrásként szolgál a témában: https://en.wikipedia.org/wiki/Epyc.

Mégsem teljesen reménytelen a helyzet?

Bár az egylapkás processzorokról az AMD esetében le kell mondanunk, létezik egy érdekes "kiskapu", ami a legkisebb, belépő kategóriás processzoraiknál mégis életképes megoldást jelenthet.

Vegyük például a 4. generációs EPYC (Zen 4) kínálatából a 4124P, 4244P, 4344P, 4364P, 8024P, 8024PN, vagy az 5. generációs (Zen 5) kínálatból a 4245P, 4345P modelleket. Ezeknek a processzoroknak a felépítése megegyezik abban, hogy pontosan 1 db számítási (CCD) és 1 db I/O (IOD) chipletet tartalmaznak. Azaz összesen 2 chipletből állnak.

Mi történik, ha egy ilyen processzort választunk? Ha ezt a 2 chipletet tartalmazó processzort egy olyan szerverbe tesszük, amelynek alaplapja szigorúan csak 1 fizikai processzorfoglalattal (1-socket) rendelkezik, a licencelési matematika hirtelen a mi oldalunkra áll.

Az Oracle szabálya szerint a processzorban lévő 2 chiplet miatt ezen a szerveren 2 "elfoglalt foglalat" (occupied socket) van. Mivel a szerver fizikailag is csak ennyit bír el (hiszen csak 1 fizikai foglalata van, amit tele is tettünk ezzel az 1 db CPU-val), a szerver "maximális kapacitása" pontosan 2 foglalat marad. Így hajszálpontosan, de teljesen legálisan megfelelünk a "maximum 2 socket" korlátnak!

Megéri ez nekünk?

Bár licencelési szempontból ez az összeállítás szabályos, fel kell tennünk a kérdést: üzletileg megéri?

Ha Processzor (CPU) alapon licencelünk: Ez a legfájdalmasabb forgatókönyv. Mivel az Oracle szerint 2 elfoglalt foglalatunk van, a mindössze 1 db fizikai processzorunkra 2 db SE2 Processzor licencet kell vásárolnunk. Tekintve, hogy ezek az AMD CPU-k viszonylag alacsony magszámúak (4-8 mag), a licencdíjhoz viszonyított teljesítményarány nagyon kedvezőtlen lesz.

Ha Felhasználó (NUP - Named User Plus) alapon licencelünk: Itt fordul a kocka! Ha az adatbázis felhasználóinak száma alacsony, és megéri a NUP alapú licencelés, akkor ez a belépő szintű AMD MCM architektúra tökéletes választás lehet. Költséghatékonyan kapunk egy rendkívül modern, gyors technológiát, anélkül, hogy megsértenénk az Oracle szigorú hardveres szabályait.

Az Intel útvesztője: Keresd a monolitikus tűt a szénakazalban

Az Intel háza táján a helyzet lényegesen bonyolultabb. A legnagyobb problémát az információ hiánya jelenti. Az Intel hivatalos termékspecifikációs oldalain (ARK) – és sokszor még a Wikipédián sem – lehet egyértelműen megtalálni, hogy egy adott Xeon processzor típus fizikailag hány chipletből áll. Az Intel ezt az információt láthatóan nem érzi fontosnak kommunikálni, ami alapjaiban nehezíti meg a feladatunkat, hiszen már az Intel is régóta gyárt multi-chip (MCM) processzorokat.

Egyetlen hivatalos forrásként talán az alábbi Intel support oldal említhető: https://www.intel.com/content/www/us/en/support/articles/000099181/processors/intel-xeon-processors.html. Ezen az oldalon a 4. generációs (Sapphire Rapids) Xeonokat már multi-chip modulként hivatkozzák. Bár tegyük hozzá gyorsan: a 4. generációban még szép számmal akadnak monolitikus típusok is, de mivel mi a jövőt és a leginkább aktuális hardvereket vizsgáljuk, ezekre most nem térünk ki. Fókuszáljunk a legmodernebb, 5. és 6. generációra!

A 6. generáció (Sierra Forest és Granite Rapids): A végállomás?

Kezdjük rögtön a legkorszerűbb, csúcskategóriás 6. generációs Xeonokkal ("Sierra Forest" és "Granite Rapids"). Az architektúrák mélyebb részleteiről itt tájékozódhatunk: Sierra Forest Wikipedia és Granite Rapids Wikipedia.

És itt jön a hidegzuhany: Ezen modern csúcsprocesszorok közül EGYIK SEM FELEL MEG az SE2 licenceknek!

Miért? Mert felépítésükből adódóan mindegyik tartalmaz minimum 1 db számítási és 2 db különálló I/O chipletet. Ez már eleve 3 chip egyetlen foglalatban. A korábban bemutatott Oracle definíció alapján ez egy egyfoglalatos szerverben is 3 "elfoglalt foglalatnak" minősül, amivel azonnal és menthetetlenül túllépjük az SE2 "maximum 2 socket kapacitású szerver" szabályát.

Ez az a pont, ahol sok IT szakember valóban úgy érezheti, hogy az Oracle Standard Edition 2 licenccel zsákutcába került a modern hardverek világában.

Szerencsére a helyzet nem teljesen reménytelen. A jelenlegi kínálatban két teljesen járható, biztonságos "menekülőút" is létezik.

A kiút 1. iránya: Az 5. generációs (Emerald Rapids) processzorok

Amíg az 5. generációs Xeonok elérhetőek a piacon, kiváló alternatívát nyújtanak, mert esetükben az Intel még nem alkalmazott különálló I/O chipleteket. Azonban itt is résen kell lenni!

A szabály a következő: az 5. generációs modellek közül az LCC (Low Core Count) és az MCC (Medium Core Count) típusok még egyetlen, monolitikus chipet tartalmaznak. Ezek tökéletesen megfelelnek, és 1 foglalatnak számítanak. Ezzel szemben az XCC (Extreme Core Count) típusok már több chipből épülnek fel, így azok tiltólistásak az SE2 számára!

De hol találjuk meg, hogy melyik processzor LCC, MCC vagy XCC, ha az Intel honlapja hallgat erről? Szerencsére a nagy szervergyártók dokumentációi a segítségünkre sietnek. A HPE például a szervereinek hivatalos specifikációjában tételesen listázza ezt az információt. A https://www.hpe.com/psnow/doc/a50004307enw dokumentumban gyönyörűen ki lehet keresni az egyes processzorokról, hogy melyik lapkadizájnt használják. Ennek a "trükknek" a segítségével találhatunk rendkívül erős, sokmagos processzorokat, amelyek még mindig "single-chip"-nek, azaz egyetlen foglalatnak számítanak az Oracle szemében.

A kiút 2. iránya: A belépő szintű Xeon 6300-as (Raptor Lake) széria

Ha mindenképpen a legújabb, 6. generációs technológiára vágyunk, a megoldást a belépő szintű szerverek piacán találjuk: ez az Intel Xeon 6300-as széria.

Ezek a processzorok a "Raptor Lake" architektúrára épülnek, aminek a legnagyobb előnye jelen esetben az, hogy a felépítése kizárólag monolitikus (egylapkás). Ráadásul ezeket a processzorokat a gyártó eleve úgy tervezte, hogy csak és kizárólag 1 processzorfoglalattal rendelkező szerverekbe telepíthetők.

Egy monolitikus chip egy maximum 1-foglalatos szerverben: ez a konfiguráció minden szempontból, kikezdhetetlenül megfelel a Standard Edition 2 szigorú szabályainak. Az ide tartozó processzorok pontos listáját itt érdemes böngészni: https://en.wikipedia.org/wiki/Raptor_Lake#Server_processors.

Az Oracle által diktált irányok: Célzott terelés az Appliance és a Felhő felé

Ha egy lépést hátralépünk, és megnézzük ezt az egész hardveres és licencelési káoszt, hamar kirajzolódik a nagyobb kép. Ne legyenek illúzióink: az Oracle nagyon is tisztában van a processzorpiac változásaival. A szigorú szabályok megtartása nem a véletlen műve; két nagyon határozott irányba próbálják terelni (vagy mondjuk ki: kényszeríteni) a Standard Edition felhasználókat.

1. irány: Az Oracle Database Appliance (ODA) "kiskapuja"

Az első hivatalos Oracle válasz a "min futtassam a Standard Edition adatbázisomat?" kérdésre a saját mérnöki rendszerük, az Oracle Database Appliance (ODA).

A sors iróniája, hogy az aktuális ODA szerverek belsejében bizony multi-chip AMD EPYC processzorok dübörögnek. Hogyan lehetséges ez, ha az előbb részletesen leírtuk, hogy az SE2 tiltja ezt a kapacitást?

A válasz egyszerű: az Oracle teremtett egy külön licencelési kiskaput, ami kizárólag az ODA szerverekre vonatkozik. A licencszabályzat megengedi, hogy az ODA gépeken az SE2 adatbázis (legyen szó 19c-ről vagy a legújabb 26ai-ról) multi-chip CPU-kon is fusson.

Ám ennek ára van, méghozzá egy beépített "büntetőszorzó" a Processzor licencelésben: ODA esetén Processzor alapú licencelésnél 8 processzormagonként kell 1 db SE2 Processzor licenccel rendelkeznünk.

Ha tehát veszünk egy 32 magos ODA szervert, arra rögtön 4 db SE2 Processzor licencet kell rátennünk. Szerencsére az ODA platform hivatalosan támogatja a kapacitás-menedzsmentet. Ennek köszönhetően szoftveresen korlátozhatjuk az adatbázist mondjuk 16 magra (így csak 2 licencet kell vennünk), a gépben lévő további, felszabaduló erőforrásokat pedig más, nem adatbázis alapú szolgáltatásokra, alkalmazások futtatására allokálhatjuk.

Ha pedig NUP alapon licencelünk, itt is él a minimum 10 NUP / fizikai szerver szabály. A hivatalos licencelési leírás itt érhető el: Oracle Database Appliance Licensing Overview.

Mi a bökkenő az ODA-val?

Leginkább az árcédula és a technológiai váltás kényszere. A legkisebb, belépő szintű ODA szerver (az X11-S) listaára terméktámogatás (support) nélkül is 24 000 USD felett kezdődik. Ez az összeg jócskán túlmutat egy átlagos SE2 ügyfél 1 db fizikai szerverre szánt beszerzési költségkeretén. Ráadásul sok cég egyáltalán nem akar egy teljesen új, egyedi (engineered) technológiát és menedzsment-ökoszisztémát bevezetni az amúgy bejáratott, meglévő hardver- és operációs rendszer platformjai közé.

2. irány: Irány az Oracle Cloud!

A másik erőltetett irány a felhő. Az Oracle üzenete a sorok között olvasva egyre egyértelműbb: ne akarj saját hardvert, ne bajlódj a processzorok chiplet-számolgatásával, ne küzdj az auditok rémével. Költözz fel a teljes adatbázis-infrastruktúráddal az Oracle Cloud Infrastructure (OCI) felhőbe, ahol dedikált PaaS (Platform as a Service) szolgáltatásként, tiszta és átlátható (bár sokszor más jellegű megkötésekkel járó) elszámolásban használhatod az adatbázisodat és még a meglévő Oracle licencedet is hozhatod.

Konklúzió: Merre tovább, Standard Edition?

Több mint 25 éve dolgozom Oracle adatbázis technológiákkal, és ez idő alatt mindig is teljes mellszélességgel kiálltam mellettük, különösen a kisebb és közepes ügyfelek technológiai támogatásakor. Ha összegeznem kellene az eddig leírtakat, kettős érzés van bennem.

Aki eddig már komolyan befektetett az Oracle technológiákba és az SE2 licencekbe, annak – ahogy a fentiekben láthattuk – szerencsére még mindig léteznek on-premise, saját szerveres megoldások. De ne ringassuk magunkat illúziókba: az irányvonal kristálytiszta, és az írás már a falon van. Nagyon közel állunk ahhoz az időszakhoz, amikor az Oracle Database Appliance lesz gyakorlatilag az egyetlen komolyabb számítási kapacitással bíró hardvereszköz, amit saját magunk telepíthetünk és üzemeltethetünk on-premise környezetbe. A független szerverpiacon ugyanis a monolitikus processzorok lassan teljesen a legalsó, belépő szintre szorulnak vissza, vagy – a technológiai fejlődés ezen szakaszában – teljesen el is fognak tűnni.

Várhatunk-e enyhülést az Oracle részéről a licencfeltételekben? Ismerve a gyártó történelmét és üzletpolitikáját: az Oracle-re soha nem volt jellemző, hogy lazítanának a felhasználási és licencelési szabályokon, így én erre a jövőben sem számítanék.

Marad tehát a másik hivatalos út, az Oracle Cloud. Ez a lépés viszont csak akkor válik igazán hatékony és megtérülő választássá, ha az ügyfél a teljes, adatbázisra épülő egyéb architektúráját (alkalmazásszerverek, backend rendszerek) is hajlandó és képes a felhőbe költöztetni.

Segítségre lenne szükséged?

Szabadúszó, vizsgázott Oracle szakértőként szívesen segítek akár az új szerver környezeted megtervezésében, Oracle Database Appliance (ODA) környezet megvalósításában vagy akár az Oracle felhőbe költözésben.

Oracle DBA Szolgáltatásaim a következőket tartalmazzák:

• Telepítés és konfigurálás
• Adatbázis migrálás
• Hibaelhárítás és optimalizálás
• Tanácsadás és oktatás 

Vedd fel velem a kapcsolatot e-mailben a palffy.peter@oracle-szakerto.hu címen, ha bármilyen kérdésed van, vagy árajánlatot szeretnél kérni.

Segítek elérni az Oracle adatbázisokkal kapcsolatos céljaid!

Teszten gyors, élesen lassú? Van megoldás! SQL Plan Baseline másolása adatbázisok között Oracle Standard Edition-ben.

Mi is az SQL Plan Baseline?

Oracle Standard Edition (SE) környezetben az adatbázis teljesítményhangolása sokszor igazi kihívást jelent. Míg Enterprise Edition alatt kényelmesen nyúlhatunk a Diagnostic és Tuning Pack nyújtotta eszközökhöz, addig SE-ben ezek a kényelmi funkciók licencelési okokból nem elérhetőek.

Azonban van egy kiváló és gyakran alulértékelt eszköz a kezünkben, ami Standard Edition esetén is használható a végrehajtási tervek (execution plan-ek) rögzítésére: ez pedig az SQL Plan Baseline (SQL Plan Management).

Ebben a bejegyzésben egy klasszikus problémára mutatok be egy működő megoldást: Mi a teendő, ha egy lekérdezés a teszt/fejlesztői adatbázison tökéletesen fut, de az éles környezetben az Optimizer valamiért egy teljesen más, rossz plan-t választ neki?

A megoldás: áthozzuk a jól teljesítő plan-t az egyik adatbázisból, betöltjük a cél adatbázisba, és fixáljuk, hogy az Optimizer garantáltan ezt használja a jövőben.

A sikeres másolás és működés feltételei

Mielőtt belevágunk a technikai lépésekbe, fontos tisztázni, hogy az áthozott Baseline csak akkor fog működni a cél adatbázison, ha az alábbi feltételek hiánytalanul teljesülnek:

• optimizer_use_sql_plan_baselines paraméter: Ennek az initora / spfile paraméternek TRUE értéken kell lennie a cél adatbázison (ez az alapértelmezett beállítás, de érdemes leellenőrizni a show parameter optimizer_use_sql_plan_baselines paranccsal).
• Adatbázis verzió egyezés: Ideális esetben a forrás és a cél adatbázis verziója (és patch szintje) megegyezik. Egy régebbi verzióból újabba történő mozgatás általában működik, de visszafelé kompatibilitási problémák léphetnek fel.
• Objektumok fizikai megléte: A cél adatbázison is léteznie kell minden érintett táblának, nézetnek, és ami a legfontosabb: az indexeknek, amiket a jó plan használni akar. Ha a teszt rendszeren van egy index, ami az élesről hiányzik, a Baseline nem fog tudni reprodukálódni.
• Pontos SQL szöveg egyezés: Az SQL utasítás szövegének (SQL_TEXT) karakterre pontosan meg kell egyeznie a két rendszeren. A szóközök, sortörések és a kisbetű/nagybetű eltérések is számítanak!
• Azonos parsing schema: A lekérdezést futtató felhasználónak (és a default sémának) egyeznie kell, hogy a táblanevek feloldása ugyanazokra az objektumokra mutasson.

A másolás folyamata lépésről lépésre

(Megjegyzés: Az alábbi kódblokkokban szereplő konkrét azonosítókat – mint például az SQL_ID, SQL_HANDLE, PLAN_NAME – minden esetben cseréld ki a te saját rendszeredből kinyert valós értékekre!)

A folyamatot két részre bontjuk: mit kell csinálnunk a forrás (pl. teszt) adatbázison, és mit a cél (pl. éles) adatbázison.

1. Műveletek a Forrás adatbázison (ahol a jó plan található)

Először is keressük ki a kívánt lekérdezés SQL_ID-ját (például a V$SQL nézetből), majd töltsük be a memóriából (Cursor Cache) egy új Baseline-ba:

DECLARE
  l_plans_loaded  PLS_INTEGER;
BEGIN
  l_plans_loaded := DBMS_SPM.load_plans_from_cursor_cache(
    sql_id => 'f9zrm235uxz05' -- FIGYELEM: Cseréld ki a saját lekérdezésed SQL_ID-jára!
  );
  DBMS_OUTPUT.put_line('Betöltött plan-ek száma: ' || l_plans_loaded);
END;
/

Ellenőrizzük, hogy elkészült-e a Baseline, és jegyezzük fel a PLAN_NAME és SQL_HANDLE értékeket, mert ezekre a későbbiekben szükségünk lesz:

SELECT count(*) FROM dba_sql_plan_baselines;
SELECT plan_name, sql_handle, sql_text, enabled, accepted, fixed, reproduced FROM dba_sql_plan_baselines WHERE created > sysdate-1;

Hogy az Optimizer a cél rendszeren (és itt is) mindenképpen ezt a tervet preferálja, "Fixáljuk" (rögzítsük) a Baseline-t. Az imént lefuttatott lekérdezésből kapott értékeket itt kell felhasználnunk:

DECLARE
  l_plans_altered  PLS_INTEGER;
BEGIN
  l_plans_altered := DBMS_SPM.alter_sql_plan_baseline(
    sql_handle      => 'SQL_386dcefdd6d9ed0e',  -- FIGYELEM: Cseréld ki a saját sql_handle értékedre!
    plan_name       => 'SQL_PLAN_3hvffzrbdmv8f7e560d95', -- FIGYELEM: Cseréld ki a saját plan_name értékedre!
    attribute_name  => 'fixed',
    attribute_value => 'YES'
  );
  DBMS_OUTPUT.put_line('Módosított plan-ek: ' || l_plans_altered);
END;
/

A Baseline-ok közvetlenül nem exportálhatók, ezért létre kell hoznunk egy úgynevezett "staging" (átmeneti) táblát. Ebben a példában egy BASELINE_MOVE nevű felhasználóhoz hozzuk létre a táblát (Természetesen itt tetszőleges sémát, tábla nevet és táblateret is választhatsz):

BEGIN
  DBMS_SPM.CREATE_STGTAB_BASELINE(
    table_name      => 'SPM_STAGETAB',
    table_owner     => 'BASELINE_MOVE',
    tablespace_name => 'USERS'
  );
END;
/

Csomagoljuk (Pack) bele a fixált Baseline-unkat az imént létrehozott staging táblába (itt is a saját azonosítóinkat kell megadni):

DECLARE
  my_plans NUMBER;
BEGIN
  my_plans := DBMS_SPM.PACK_STGTAB_BASELINE(
    table_name  => 'SPM_STAGETAB',
    table_owner => 'BASELINE_MOVE',
    enabled     => 'yes',
    plan_name   => 'SQL_PLAN_3hvffzrbdmv8f7e560d95', -- FIGYELEM: Cseréld ki a saját plan_name értékedre!
    sql_handle  => 'SQL_386dcefdd6d9ed0e'  -- FIGYELEM: Cseréld ki a saját sql_handle értékedre!
  );
  DBMS_OUTPUT.put_line('Csomagolt plan-ek: ' || my_plans);
END;
/

2. Az adatok átmozgatása (Export / Import)

A staging táblát át kell vinnünk a cél adatbázisba. Ezt megtehetjük Data Pump (expdp/impdp) segítségével is, de ha egyszerűbb (vagy nem férünk hozzá a szerver fájlrendszeréhez), a jól bevált hagyományos exp/imp kliens parancsok is tökéletesek – arra figyeljünk, hogy az export/import kliens verziója lehetőleg egyezzen az adatbázis verziójával.

Operációs rendszer parancssorban (Forrás oldal):

exp BASELINE_MOVE@forras_db tables=SPM_STAGETAB file=SPM_STAGETAB.dmp log=exp_baseline.log

Operációs rendszer parancssorban (Cél oldal):

imp BASELINE_MOVE@cel_db tables=SPM_STAGETAB file=SPM_STAGETAB.dmp log=imp_baseline.log

3. Műveletek a Cél adatbázison (ahol a rossz plan fut)

Miután az import lezajlott, jelentkezzünk be a cél adatbázisba. Érdemes megnézni, vannak-e már korábbi Baseline-ok:

SELECT count(*) FROM dba_sql_plan_baselines;

Csomagoljuk ki (Unpack) a Baseline-t az importált staging táblából az adatbázis Data Dictionary-jébe:

SET SERVEROUTPUT ON
DECLARE
  l_plans_unpacked  PLS_INTEGER;
BEGIN
  l_plans_unpacked := DBMS_SPM.unpack_stgtab_baseline(
    table_name  => 'SPM_STAGETAB',
    table_owner => 'BASELINE_MOVE'
  );
  DBMS_OUTPUT.put_line('Kicsomagolt plan-ek: ' || l_plans_unpacked);
END;
/

Ellenőrizzük, hogy a Baseline sikeresen létrejött-e és aktív-e az új környezetben:

SELECT sql_handle, plan_name, enabled, accepted, fixed, origin, reproduced 
FROM dba_sql_plan_baselines 
WHERE created > sysdate-1;

Fontos: A REPRODUCED oszlop értéke YES kell, hogy legyen. Ez jelenti azt, hogy az Optimizer sikeresen újra tudta építeni az áthozott tervet a cél adatbázis meglévő objektumai és indexei alapján.

Ha a feltételek adottak voltak, és a lekérdezés legközelebb lefut, az adatbázis már ezt, a rögzített Baseline-t fogja használni!

Mit tegyünk, ha mégsem vált be? (Rollback)

Ha bármilyen oknál fogva a Baseline problémát okoz, vagy mégsem hozza a várt teljesítményt az adott rendszeren, egyszerűen kidobhatjuk a rendszerből a következő PL/SQL blokk futtatásával:

SET SERVEROUTPUT ON
DECLARE
  drop_result PLS_INTEGER;
BEGIN
  drop_result := DBMS_SPM.DROP_SQL_PLAN_BASELINE(
    sql_handle => 'SQL_386dcefdd6d9ed0e',  -- FIGYELEM: Cseréld ki a saját sql_handle értékedre!
    plan_name  => 'SQL_PLAN_3hvffzrbdmv8f7e560d95'  -- FIGYELEM: Cseréld ki a saját plan_name értékedre!
  );
  DBMS_OUTPUT.put_line('Törölt plan-ek száma: ' || drop_result);
END;
/

Remélem, ez a kis útmutató sokatoknak segít a Standard Edition alatti teljesítményhangolás rögös útján. Ha kérdésetek van, vagy elakadtatok a folyamat közben, tegyétek fel kommentben!

Segítségre lenne szükséged?

Szabadúszó, vizsgázott Oracle szakértőként szívesen segítek Oracle adatbázis hangolással, tuningal kapcsolatban is.

Oracle DBA Szolgáltatásaim a következőket tartalmazzák:

• Telepítés és konfigurálás
• Adatbázis migrálás
• Hibaelhárítás és optimalizálás
• Tanácsadás és oktatás

Vedd fel velem a kapcsolatot e-mailben a palffy.peter@oracle-szakerto.hu címen, ha bármilyen kérdésed van, vagy árajánlatot szeretnél kérni.

Segítek elérni az Oracle adatbázisokkal kapcsolatos céljaid!

Végre itt van! Letölthető az Oracle Database 26ai LTS Linux x64-re

Hosszú várakozás után elérkezett a pillanat: végre megjelent és letölthető az Oracle legújabb Long Term Support (LTS) verziója, a 26ai, Linux x64 platformra (On-Premise)!

Ez egy mérföldkőnek számító esemény az adatbázis-adminisztrátorok és üzemeltetők életében, hiszen hosszú ideje vártunk arra, hogy a legújabb innovációkat a saját adatközpontjainkban is használhassuk. De mit is jelent ez pontosan, és hogyan érdemes nekilátni az átállásnak?

23c? 23ai? Nem, ez már a 26ai!

Az első és legfontosabb tisztázandó kérdés a verziószám körüli kavarodás. Sokan emlékezhetnek rá, hogy ezt a kiadást eredetileg Oracle 23c néven harangozták be. Később, a mesterséges intelligencia fókuszának erősödésével átnevezték 23ai-ra, végül pedig a mostani megjelenéssel megkapta a 26ai elnevezést.

Fontos hangsúlyozni: a motorháztető alatt az alapok azonosak. Ez a verzió az eredeti 23c/23ai egyenes ági folytatása és véglegesítése, csupán a név változott, hogy tükrözze a kiadás évét és az AI képességek integrációját.

Új, mégis kiforrott? A "Cloud-first" előnye

Bár On-Premise környezetbe csak most érkezett meg, ez a szoftver valójában már 2023 óta élesben fut. Eddig kizárólag az Oracle Cloud (OCI), Exadata és ODA (Oracle Database Appliance) környezetekben volt elérhető.

Miért jó hír ez nekünk, földi halandóknak, akik saját vasakon futtatjuk az adatbázisokat?

Személyes szakértői véleményem, hogy bár a 26ai egy "friss" telepítőnek tűnik, nem kell tartanunk a verzióváltásokkor szokásos kezdeti gyerekbetegségektől és komolyabb bugoktól. Gondoljunk bele: a felhőben futó szerverek alatt is Linux x64 dolgozik. Ez azt jelenti, hogy az Oracle mérnökei és a cloud ügyfelek már közel 3 éve tesztelik, nyúzzák és patchelik ezt a kódbázist éles környezetben. A kritikus hibákat, amelyektől egy "v1.0-ás" megjelenésnél félnénk, a felhős környezetekben már régen javították. Így mi most egy kifejezetten stabil, érett verziót kapunk kézhez.

Hogyan alakul a jövő? Roadmap és Támogatás

Az új verzió megjelenése mindig felveti a kérdést: mikor kell váltani? Nézzük a számokat és a hivatalos támogatási ciklusokat (lásd a mellékelt roadmap-et):

Forrás: Oracle Support Note 742060.1

Oracle 19c: A jelenlegi legelterjedtebb LTS verzió támogatása (Premier Support) egészen 2029. december 31-ig tart.

Oracle 26ai: Az új LTS verzió Premier Support vége jelen állás szerint 2031. december 31.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Nincs ok pánikra, és nem szükséges azonnal, kapkodva "in-place" upgrade-et végezni a jövő héten. A 19c még évekig biztonságos hátországot nyújt.

Ugyanakkor a 2031-es dátum kapcsán érdemes egy kis spekulációba bocsátkozni. Ha visszatekintünk a korábbi, rendkívül sikeres LTS verziókra (mint a 11gR2 vagy a 19c), láthatjuk, hogy az Oracle hajlamos volt a támogatási ciklusokat jelentősen meghosszabbítani az eredeti tervekhez képest. Bár ez csak spekuláció, nem lennék meglepve, ha a 26ai életciklusa is hasonlóan alakulna a jövőben.

Mi a teendő most?

Bár a kényszer nem azonnali, az upgrade tervezést mindenképpen érdemes elkezdeni.

Ez különösen igaz azokra a szoftverfejlesztő cégekre és vállalkozásokra, akik Oracle adatbázisra épülő alkalmazásokat szállítanak. Itt az idő letölteni a 26ai-t, felhúzni egy tesztkörnyezetet, és megvizsgálni, hogyan viselkedik rajta az alkalmazásunk, illetve kihasználni az új funkciókat (pl. JSON Relational Duality, AI Vector Search).

Én már tesztelek!

Jómagam nem vártam tovább: már el is kezdtem a telepítési eljárások és az upgrade lehetőségek tesztelését a laboromban. Folyamatosan gyűjtöm a tapasztalatokat a migrációs útvonalakról és a teljesítményről.

Ha a te cégednél is aktuális kérdés az adatbázis jövője, vagy bizonytalan vagy a frissítési stratégiában, fordulj hozzám bizalommal! Szívesen segítek a tervezésben és a saját adatbázis upgrade folyamataid támogatásában, hogy az átállás zökkenőmentes legyen.

Hasznos linkek és letöltés

Az alábbi hivatalos források segítenek az elindulásban:

Letöltés (Linux x64): Oracle Database 26ai szoftver letöltése

Telepítési útmutató: Hivatalos Oracle Install Guide

Szakértői segítség:

A verzióváltás vagy a patch telepítés bonyolult feladat lehet. Szabadúszó, vizsgázott Oracle szakértőként szívesen segítek a feladatok tervezésében, kivitelezésében.

Szolgáltatásaim többek között a következőket tartalmazzák:

• Telepítés és konfigurálás
• Adatbázis migrálás
• Hibaelhárítás és optimalizálás
• Tanácsadás és oktatás
• Backup, recovery tervezés
• Oracle Hardening, audit beállítások

Vedd fel velem a kapcsolatot e-mailben a palffy.peter@oracle-szakerto.hu címen, ha bármilyen kérdésed van, vagy árajánlatot szeretnél kérni.

Segítek elérni az Oracle adatbázisokkal kapcsolatos céljaid!

Oracle PDB klónozás hálózati kapcsolat nélkül: Az XML alapú "Cold Clone" módszer

Oracle DBA-ként gyakran találkozunk olyan helyzetekkel, amikor a tankönyvi megoldások ("csinálj egy DB linket és klónozd át") nem működnek. Mit tehetünk, ha egy PDB-t kell átmozgatnunk egy teljesen izolált környezetbe, a forrás adatbázis NOARCHIVELOG módban fut, és szigorú elvárás, hogy az eredeti példány érintetlen maradjon?

A mai bejegyzésben egy klasszikus, "offline" migrációs forgatókönyvet veszünk végig lépésről lépésre. A feladatunk egy PDB1 nevű adatbázis átmásolása (klónozása) egy CDB1 környezetből egy másik szerveren futó CDB2-be.

A Kihívások

• Hálózati izoláció: A két szerver nem látja egymást, nincs CREATE DATABASE LINK lehetőség.
• NoArchivelog: A forrás adatbázis nincs archiváló módban, így "menet közbeni" (hot) mentés nem garantál konzisztenciát.
• No Unplug: Nem választhatjuk le (unplug) a PDB-t, mert a forrás oldalon az üzletmenetnek folytatódnia kell a másolás után azonnal.
• Windows környezet: A példában Windows szervereket és fájlrendszert használunk, de Linux környezetben is működik az eljárás.

0. Lépés: Az Előfeltételek (A "nulladik típusú" hibák elkerülése)

Mielőtt egyetlen parancsot is kiadnánk, egy kritikus dolgot ellenőriznünk kell: A Kompatibilitást.

A fizikai másoláson alapuló PDB mozgatás (plug-in) csak akkor működik zökkenőmentesen, ha:

• Architektúra: Azonos (pl. mindkettő 64-bit Windows). Az Endianness (bájtsorrend) egyezése kötelező.
• Verzió: A forrás és cél adatbázis fő verziója (pl. 19c) megegyezik.
• Patch Level: Ideális esetben a Release Update (RU) szint is egyezik.

Mi történik, ha nem egyeznek? Ha a verziók eltérnek (pl. régebbi RU-ról megyünk újabbra), a csatolás után az adatbázis gyakran RESTRICTED módban nyílik meg, és futtatni kell a datapatch utility-t vagy upgrade szkripteket. Ha az architektúra (OS) teljesen más, akkor ez a módszer nem működik, helyette a Data Pump (expdp/impdp) a barátunk.

I. A Forrás Szerver (CDB1) előkészítése

Mivel NOARCHIVELOG módban vagyunk, a fájlmásolás idejére az adatfájloknak inaktívnak, konzisztensnek kell lenniük. Ehhez a PDB-t írásvédetté (Read Only) tesszük az XML generálás idejére, majd lezárjuk a fizikai másoláshoz.

Helyszín: Forrás Szerver, SQL*Plus (vagy kedvenc eszközöd)

• Állítsuk le, majd nyissuk meg Read Only módban a PDB-t. Ez biztosítja a konzisztens állapotot (checkpoint) és, hogy ne írjon senki az adatbázisba.

ALTER PLUGGABLE DATABASE PDB1 CLOSE IMMEDIATE;
ALTER PLUGGABLE DATABASE PDB1 OPEN READ ONLY;

• Készítsük el a PDB leíró XML fájlt. Ez a fájl tartalmazza a PDB metaadatait (fájlok helye, GUID, stb.). Fontos: A DBMS_PDB.DESCRIBE használatával nem választjuk le (unplug) az adatbázist, csak készítünk róla egy leírást.

ALTER SESSION SET CONTAINER = PDB1;
SHOW CON_NAME -- Ellenőrzés: biztosan a PDB1-ben vagyunk?
EXEC DBMS_PDB.DESCRIBE(pdb_descr_file => 'F:\PDB_COPY\XML\PDB1.xml');
-- Az XML fájlt a hordozható meghajtóra (F:) generáljuk

• Zárjuk be a PDB-t a másoláshoz. Windows alatt a fájlok zárolva vannak, amíg az adatbázis nyitva van. A másoláshoz be kell zárnunk.

ALTER SESSION SET CONTAINER = CDB$ROOT;
ALTER PLUGGABLE DATABASE PDB1 CLOSE IMMEDIATE;

• Fájlmásolás (OS szinten). Most másoljuk át a teljes adatbázis könyvtárat a hordozható tárolóra (F:).

Forrás útvonal: E:\oracle\oradata\CDB1\PDB1 Cél útvonal: F:\PDB_COPY\PDB1

• Forrás újraindítása. Amint a másolás kész, a forrás szerveren az élet mehet tovább.

ALTER PLUGGABLE DATABASE PDB1 OPEN;

II. Átmozgatás

Fizikailag csatlakoztassuk át az F: meghajtót (USB diszk, SAN LUN, stb.) a cél szerverhez.

III. A Cél Szerver (CDB2) műveletek

A cél szerveren az adatbázis fájlok a D:\ meghajtón laknak majd, nem az E:\-en, mint a forráson. Ezt a konverziót kezelnünk kell.

Helyszín: Cél Szerver, SQL*Plus (CDB2)

• Kompatibilitás ellenőrzése. Mielőtt megpróbálnánk beolvasztani az adatbázist, kérdezzük meg az Oracle-t, hogy tetszik-e neki az XML és a fájlok állapota.

SET SERVEROUTPUT ON
DECLARE
  v_compatible BOOLEAN;
BEGIN
  -- Ellenőrizzük, hogy a PDB1 név és az XML fájl tartalma illeszkedik-e a CDB2-höz
  v_compatible := DBMS_PDB.CHECK_PLUG_COMPATIBILITY(
    pdb_descr_file => 'F:\PDB_COPY\XML\PDB1.xml',
    pdb_name       => 'PDB1'
  );
  IF v_compatible THEN
    DBMS_OUTPUT.PUT_LINE('Az XML kompatibilis, a PDB létrehozható.');
  ELSE
    DBMS_OUTPUT.PUT_LINE('Kompatibilitási problémák vannak! Lásd a PDB_PLUG_IN_VIOLATIONS nézetet.');
  END IF;
END;
/

• Ha a kimenet hibát jelez, nézzük meg a részleteket:

SELECT time, type, message, status, action 

FROM pdb_plug_in_violations 

WHERE name = 'PDB1' 

ORDER BY time;

• A PDB létrehozása (Klónozás). Itt történik a varázslat. Mivel a fájlok jelenleg az F: meghajtón vannak (másolat), de az XML eredetileg az E: meghajtóra hivatkozott, és mi véglegesen a D: meghajtóra akarjuk tenni őket, két konverziót kell használnunk:

AS CLONE: Ez jelzi az Oracle-nek, hogy ez egy új DB ID-val rendelkező másolat lesz, nem az eredeti mozgatása.

SOURCE_FILE_NAME_CONVERT: Megmondja, hogy az XML-ben lévő útvonalak (E:\...) helyett hol keresse most a fájlokat (F:\...).

FILE_NAME_CONVERT: Megmondja, hogy a jelenlegi helyről (F:\...) hova másolja őket véglegesen a COPY kapcsoló segítségével (D:\...).

CREATE PLUGGABLE DATABASE PDB1

  AS CLONE

  USING 'F:\PDB_COPY\XML\PDB1.xml'

  SOURCE_FILE_NAME_CONVERT = ('E:\oracle\oradata\CDB1\PDB1\', 'F:\PDB_COPY\PDB1\')

  FILE_NAME_CONVERT = ('F:\PDB_COPY\PDB1\', 'D:\oracle\oradata\CDB2\PDB1\')

  COPY; -- Ez végzi el a fizikai másolást F-ről D-re

• Megnyitás. Ha a CREATE sikeres volt, nyissuk meg az adatbázist.

ALTER PLUGGABLE DATABASE PDB1 OPEN;

• Ellenőrzés

SELECT name, open_mode, restricted FROM v$pdbs WHERE name = 'PDB1';

• Végül ne felejtsük el elmenteni az állapotot, hogy a CDB2 újraindításakor a PDB1 is automatikusan elinduljon:

ALTER PLUGGABLE DATABASE PDB1 SAVE STATE;

Összegzés

Ezzel a módszerrel sikeresen klónoztunk egy PDB-t hálózati kapcsolat nélkül, a fájlrendszeren keresztül, miközben az eredeti forrás adatbázist csak minimális időre kellett leállítani (a fájlmásolás idejére), és nem végeztünk rajta visszafordíthatatlan UNPLUG műveletet.

Segítségre lenne szükséged?

Szabadúszó, vizsgázott Oracle szakértőként szívesen segítek akár az Oracle adatbázisok klónozásával, másolásával kapcsolatban is.

Oracle DBA Szolgáltatásaim a következőket tartalmazzák:

• Telepítés és konfigurálás
• Adatbázis migrálás
• Hibaelhárítás és optimalizálás
• Tanácsadás és oktatás

Vedd fel velem a kapcsolatot e-mailben a palffy.peter@oracle-szakerto.hu címen, ha bármilyen kérdésed van, vagy árajánlatot szeretnél kérni.

Segítek elérni az Oracle adatbázisokkal kapcsolatos céljaid!

Gyártói Oracle Support vs. Szakértői DBA Támogatás: Mi a különbség?

Sokszor találkozom azzal a felvetéssel IT vezetői vagy cégvezetői oldalon, hogy "Nekünk van érvényes, élő Oracle Support szerződésünk, miért van szükségünk még egy külsős DBA csapatra is?"

Ez egy teljesen jogos kérdés, aminek a megválaszolásához először tisztáznunk kell a két "support" közötti alapvető különbséget. A félreértés súlyos üzemeltetési kockázatokhoz és felesleges költségekhez vezethet.

A Kötelező "Belépőjegy": A Gyártói Oracle Support

Amikor egy cég megvásárolja és fenntartja a hivatalos, gyártói Oracle Support szerződést (ami a support.oracle.com portálon keresztül érhető el), azzal valójában egy szoftverkövetési és terméktámogatási licencet vesz.

Mit tartalmaz ez a support?

• Hozzáférést a Patchekhez: Ez a legfontosabb. Innen tölthetők le a kritikus biztonsági frissítések (Critical Patch Updates / DBRU-k) és hibajavítások.
• Verziókövetést: Jogosultságot biztosít az adatbázis-szoftver újabb verzióira való frissítésre.
• Service Request (SR) nyitása: Lehetőséget ad arra, hogy egyedi, mélyen a szoftverben gyökerező hibák (bugok) esetén közvetlenül az Oracle mérnökeivel vegyük fel a kapcsolatot.

Mit NEM tartalmaz a gyártói support?

És itt jön a lényeg: A gyártói support nem proaktív. Az Oracle nem fog szólni, hogy a te rendszered lassú. Nem fogják monitorozni az adatbázisod állapotát, és nem fogják telepíteni azokat a patcheket, amikért fizetsz.

A gyártói support egy reaktív szolgáltatás: biztosítja a szerszámokat (a patcheket) és egy telefonszámot, amit felhívhatsz, ha már nagy a baj (és bizonyítani tudod, hogy az egy szoftver-bug).

A Valódi Működés Záloga: A Szakértői DBA Támogatás (amit mi nyújtunk)

A mi professzionális Oracle Support szolgáltatásunk nem helyettesíti, hanem kiegészíti a gyártói szerződést. Mi vagyunk az a szakértői csapat, amely a gyártótól kapott "szerszámokat" a gyakorlatban, az ügyfél rendszereire szabva, proaktívan és biztonságosan alkalmazza.

Gyakorlatilag mi vagyunk a "profi pilóta" ahhoz a komplex repülőgéphez, amihez az Oracle a kézikönyvet és az alkatrészeket biztosítja.

Mi az, amit egy ilyen szolgáltatás nyújt a gyártói supporton felül?

• Proaktív Monitoring (7x24): Folyamatosan figyeljük a rendszert. Nem akkor derül ki, hogy megtelt egy tablespace, amikor leáll az éles alkalmazás, hanem órákkal (vagy napokkal) azelőtt jelezzük és megoldjuk.
• Patch Menedzsment: Nem elég letölteni a negyedéves DBRU-t. Azt tesztkörnyezetben telepíteni, validálni, majd az éles rendszeren minimális állásidővel (vagy anélkül) telepíteni – na, ez a valódi DBA feladat.
• Teljesítményhangolás: A gyártói support nem foglalkozik azzal, hogy a fejlesztő által írt SQL lekérdezés miért fut 40 másodpercig 1 másodperc helyett. Mi igen. Felkutatjuk a szűk keresztmetszeteket és optimalizáljuk a működést.
• Azonnali Hibaelhárítás: Ha "megmagyarázhatatlan" Oracle hibákba (ORA-XXXXX) ütközik az alkalmazás, mi azonnal rendelkezésre állunk, és évtizedes tapasztalattal derítjük fel a probléma okát.

"De van Rendszergazdánk!" – A Generalista vs. Specialista esete

Egy másik gyakori érv, hogy "Ezeket megoldja a rendszergazda." A rendszergazdák (system administratorok) fantasztikus munkát végeznek, de ők jellemzően generalisták. Mélyen érteniük kell a hálózatokhoz, a tűzfalhoz, a Windows/Linux szerverekhez, a mentésekhez és még ezer másik dologhoz.

Az Oracle adatbázis-kezelés (DBA) egy külön, mély szakterület.

Egy rendszergazdától elvárni, hogy mélyrehatóan értsen az Oracle patch-elés buktatóihoz, a lekérdezés-optimalizáláshoz vagy egy komplex RMAN mentési stratégia felépítéséhez, olyan, mintha egy kiváló háziorvostól várnánk el, hogy végezzen el egy nyitott szívműtétet. Mindkettő orvos, de a specializáció mélysége teljesen más.

KKV-dilemma: Miért nem éri meg a saját DBA?

Felmerülhet a kérdés, hogy egy közepes vagy akár kisebb vállalkozás (KKV) miért nem vesz fel egyszerűen egy saját, főállású Oracle DBA-t?

A válasz prózai: nem költséghatékony.

Egy tapasztalt, senior Oracle DBA (aki nemcsak egy verzióhoz ért, hanem otthon van a 11g-től a 23ai-ig, és látott már RAC-ot, Data Guardot) az egyik legdrágább erőforrás az IT-piacon.

Egy KKV-nak pedig egyszerűen nincs annyi napi szintű, komplex DBA feladata, ami egy ilyen szakember 8 órás munkaidejét kitöltené. A legtöbb idejében "unatkozna" (miközben a cég fizeti a prémium bérét), vagy ami még rosszabb, rábíznának rendszergazdai feladatokat, amivel a speciális tudása lassan elkopik.

• A kiszervezett, proaktív DBA szolgáltatás (mint a mienk) ennek a költségnek a töredékéért biztosít:
• Folyamatos rendelkezésre állást (szabadság, betegség megoldott).
• Magas szintű szakértelmet (nem egy, hanem egy egész csapat tudását kapja meg).
• Költséghatékonyságot (csak azért a szolgáltatásért fizet, amire valóban szüksége van).

Összegzés

A gyártói Oracle Support egy kötelező alap, a "belépőjegy". De a rendszerek stabil, gyors és biztonságos működéséhez – a valódi üzletmenet-folytonossághoz – elengedhetetlen a proaktív, szakértői DBA támogatás. Ez az a szolgáltatás, ami leveszi a terhet az IT-csapat válláról, és garantálja, hogy az adatbázis ne problémaforrás, hanem az üzlet stabil alapja legyen.

Stabil és gyors Oracle adatbázisra van szüksége ahelyett, hogy folyamatosan a hibákkal küzdene? Ismerje meg professzionális Oracle Support és DBA szolgáltatásainkat!

DBMS_OPTIM_BUNDLE: Az Oracle DBA-k rejtett aduásza (19c, 21c, 23ai, 26ai)

 A hiányzó láncszem a DBRU patch után

Oracle DBA-ként mindannyian rendszeresen patch-elünk. Telepítjük a legújabb Release Update (RU) vagy Release Update Revision (RUR) csomagokat, hogy biztonságban tartsuk rendszereinket és javítsuk a hibákat. De mi történik az optimalizálóval (CBO – Cost-Based Optimizer) kapcsolatos javításokkal?

A legtöbb DBA meglepő módon nem tud róla, vagy nem használja azt a beépített csomagot, ami pontosan ezeknek az optimalizálási javításoknak a központi menedzselésére szolgál: ez pedig a DBMS_OPTIM_BUNDLE.

Pedig a használata óriási előnyökkel járhat, különösen a modern, Oracle 19c, 21c, valamint a 23ai (és annak legújabb, már 26ai néven futó Long Term Support) verzióin. Sokan felteszik az RU-t, és csodálkoznak, hogy egy-egy optimalizálási hiba miért nem javult meg. A válasz gyakran itt rejlik.

Mi az a DBMS_OPTIM_BUNDLE és miért kritikus?

Az Oracle (különösen a 12c verzió óta) óvatos az optimalizáló viselkedésének megváltoztatásával. Egy új patch telepítése során az Oracle alapértelmezetten nem aktiválja automatikusan azokat az optimalizáló (CBO) hibajavításokat, amelyek megváltoztathatják a meglévő SQL futtatási terveket (execution plans).

Miért? A futtatási terv stabilitásának (plan stability) megőrzése érdekében. Egy patch telepítése nem okozhat váratlan, tömeges teljesítményromlást (plan regression) csak azért, mert a CBO hirtelen "okosabb" lett.

Itt jön képbe a DBMS_OPTIM_BUNDLE. Ez a PL/SQL csomag egy kapcsolótábla. Lehetővé teszi számunkra, hogy DBA-ként tudatosan és kontrolláltan döntsünk arról, hogy az adott adatbázisban telepített RU-val érkező összes CBO hibajavítást (a "bundle"-t) bekapcsoljuk-e.

Ha ezt nem tesszük meg, az adatbázisunk ugyan naprakész lesz biztonsági szempontból, de az optimalizálója "régi" logikával fog működni, figyelmen kívül hagyva azokat a javításokat, amiket már telepítettünk.

Mikor futtassuk? A tökéletes időzítés

A DBMS_OPTIM_BUNDLE aktiválásának két kiemelten javasolt időpontja van:

1. DBRU (Release Update) telepítés után

Ez a leggyakoribb eset. Közvetlenül egy RU telepítése és az adatbázis(ok) megnyitása után (post-patch lépésként). Amikor feltelepíted az új RU-t (pl. 19.26-ről 19.29-ra), az új optimalizáló-javítások bekerülnek az adatbázisba, de "kikapcsolt" állapotban. A DBMS_OPTIM_BUNDLE futtatása az a lépés, amivel "élesíted" ezeket a javításokat.

2. Verzióváltás (Upgrade) után

A másik kritikus időpont, amikor egy újabb főverzióra frissítesz (pl. 19c-ről 26ai-ra).

Ez annyira fontos, hogy maga az Oracle is kiemelten ajánlja a hivatalos dokumentációban. A 26ai Upgrade Guide szerint a frissítés befejező, "Post-Upgrade" lépései között szerepel az optimalizáló-javítások engedélyezése, hogy az adatbázis azonnal ki tudja használni az új verzió CBO-fejlesztéseit.

Hivatalos Oracle 26ai ajánlás: "After the upgrade is complete, enable optimizer fixes... Run the DBMS_OPTIM_BUNDLE.ENABLE_OPTIM_FIXES PL/SQL procedure..."

(Forrás: Oracle 26ai Upgrade Guide - Recommended Practices)

Automatikus aktiválás: Így csináld!

Szeretnénk, ha az optimalizáló javításai állandóan, az adatbázis újraindítása után is aktívak maradnának. Ezt a DBMS_OPTIM_BUNDLE.ENABLE_OPTIM_FIXES procedúrával érhetjük el.

Futtasd a következő parancsot SYS felhasználóval (vagy megfelelő jogosultsággal):

execute dbms_optim_bundle.enable_optim_fixes('ON','BOTH', 'YES');

Mit jelentenek a paraméterek?

'ON': A legfontosabb kapcsoló. Ezzel engedélyezzük a bundle-ben lévő összes javítást. (Az 'OFF' értelemszerűen kikapcsolná őket).

'BOTH': Meghatározza, hogy a javítások a szekvenciális (SERIAL) és a párhuzamos (PARALLEL) futtatásokra is érvényesek legyenek. Ez a leggyakoribb és javasolt beállítás.

'YES': Ez a paraméter biztosítja a perzisztenciát. Ha 'YES'-re állítjuk, a beállítás túléli az adatbázis újraindítását is. Lényegében az adatbázis belső konfigurációját módosítja (erről mindjárt).

A háttér: Pár szó a _fix_control paraméterről

A DBMS_OPTIM_BUNDLE csomag valójában egy felhasználóbarát "burkoló" (wrapper) az Oracle rejtett (_fix_control) inicializációs paramétere körül.

Régebben az egyes hibajavításokat (bug fixek) egyenként kellett ki- vagy bekapcsolni ezzel a paraméterrel, ami rendkívül bonyolulttá tette a menedzselést (pl. _fix_control='1234567:OFF').

Amikor a fenti dbms_optim_bundle parancsot futtatjuk a 'YES' opcióval, az Oracle valójában beállít egy init.ora paramétert, ami az adatbázis indításakor betöltődik, és aktiválja az összes, bundle-höz tartozó javítást. Nem kell többé kézzel vadásznunk a _fix_control beállításokra.

Vészfék: Hogyan lehet kikapcsolni?

Bármi megtörténhet. Ha az új javítások bekapcsolása után (és a tesztelés során) azt tapasztaljuk, hogy egy-egy fontos SQL teljesítménye drámaian romlott (plan regression), gyorsan vissza kell tudnunk állni.

A kikapcsolás logikusan történik, lényegében az enable_optim_fixes parancs "ellentettjével":

execute dbms_optim_bundle.enable_optim_fixes('OFF','BOTH', 'YES');

Ez a parancs (a 'YES' paraméter miatt) szintén perzisztensen kikapcsolja a teljes optimalizáló-javítócsomagot, visszaállítva az adatbázist a patch előtti optimalizálási viselkedésre.

A legfontosabb szabály: TESZTELJ!

Ez a cikk legfontosabb bekezdése.

SOHA NE ÉLESÍTSD A DBMS_OPTIM_BUNDLE-T KÖZVETLENÜL ÉLES (PRODUCTION) RENDSZEREN TESZTELÉS NÉLKÜL!

Miért? Mert az optimalizáló-javítások célja pont az, hogy megváltoztassák a futtatási terveket. A legtöbb esetben jobbra. De mindig fennáll a kockázata, hogy egy eddig "tökéletesen" futó (bár lehet, hogy rossz statisztika miatt) SQL terve hirtelen megváltozik, és teljesítményromlást okoz.

A helyes eljárás:

• Klónozd az éles adatbázist egy TESZT vagy UAT környezetbe.
• Telepítsd az új DBRU-t (vagy végezd el az upgrade-et) a teszt környezetben.
• Mérj! Futtasd le a kulcsfontosságú üzleti folyamatokat, batch futásokat. Használj AWR riportokat vagy SQL Performance Analyzer (SPA) eszközt, hogy rögzítsd az alapállapotot (baseline).
• Aktiváld a DBMS_OPTIM_BUNDLE-t a teszt rendszeren (a fent leírt ...('ON','BOTH','YES') paranccsal).
• Mérj újra! Futtasd le ugyanazokat a folyamatokat.
• Elemezz! Keress SQL plan változásokat és regressziókat. Ha találsz romló SQL-t, azt célzottan kezeld (pl. SQL Patch, SQL Plan Management (SPM)), mielőtt élesben gondolkodnál.

Csak a sikeres tesztelés és az esetleges regressziók javítása után végezd el a műveletet az éles rendszeren (természetesen egy karbantartási időablakban).

Összegzés

A DBMS_OPTIM_BUNDLE egy rendkívül hatékony, mégis méltatlanul elhanyagolt eszköz az Oracle DBA-k arzenáljában. Ha eddig csak telepítetted a DBRU-kat vagy frissítettél verziót, de sosem aktiváltad az optimalizálási javításokat, akkor az adatbázisod valójában nem használja ki a patch-elésben rejlő összes lehetőséget.

Kezeld tudatosan, teszteld alaposan, és használd a 19c, 21c, 23ai és 26ai adatbázisaid teljesítményének maximalizálására!

Segítségre lenne szükséged?

Szabadúszó, vizsgázott Oracle szakértőként szívesen segítek akár az Oracle hangolással kapcsolatban.

Oracle DBA Szolgáltatásaim a következőket tartalmazzák:

• Telepítés és konfigurálás
• Adatbázis migrálás
• Hibaelhárítás és optimalizálás
• Tanácsadás és oktatás

Vedd fel velem a kapcsolatot e-mailben a palffy.peter@oracle-szakerto.hu címen, ha bármilyen kérdésed van, vagy árajánlatot szeretnél kérni.

Segítek elérni az Oracle adatbázisokkal kapcsolatos céljaid!

Megérkezett a 2025 októberi Oracle adatbázis DBRU frissítés (19c, 21c, 23ai/26ai)

 Megérkezett a legfrissebb, 2025. októberi Oracle Critical Patch Update (CPU). Ahogy már megszokhattuk, ez a negyedéves frissítési csomag tartalmazza a legújabb biztonsági javításokat és általános frissítéseket az Oracle adatbázis termékeihez, beleértve a 19c, 21c és a már 26ai-nak nevezett 23ai verziókat is.

Minden részletes információt a https://support.oracle.com oldalon, a "Critical Patch Update (CPU) Program Oct 2025 Patch Availability Document (DB-only) (Doc ID 3102899.1)" dokumentumban találtok meg. Ebben a bejegyzésben a szokásos módon kiemeljük a legfontosabb tudnivalókat.

A 3102899.1 dokumentum "3.1.7 Oracle Database" pontja alatt találhatóak az adatbázishoz köthető frissítések listája. Lássuk, mely fő verziókhoz érhető el javítás.

Oracle 26ai (korábban 23ai)

Érdekes változás, hogy a 23ai verziót a leírás már 26ai-nak nevezi, bár a frissítés számozása még 23.26.0.0.0. A legfontosabb tudnivaló ezzel a verzióval kapcsolatban továbbra is az, hogy a 23ai / 26ai kizárólag Cloud Services, Exadata és ODA Engineered Systems rendszereken érhető el. Hagyományos, ügyfél oldali (on-premise) telepítés továbbra sem elérhető.

Oracle 21c

A 21c verzióhoz kiadott frissítés pontos verziószáma: 21.20.0.0.251021. Ahogy azt már többször kiemeltük, a 21c nem LTS (Long-Term Support) verzió, és a támogatása hamarabb lejár, mint a 19c verzióé. Emiatt továbbra sem ajánljuk a 21c éles környezetben történő használatát. Ennek megfelelően most nem is térünk ki a patchek további részleteire, a pontos információk az elején említett support dokumentumban (Doc ID 3102899.1) megtalálhatóak.

Oracle 19c

Ahogy várható volt, a fókuszt ismét a 19c, mint jelenlegi LTS verzió kapja.

Elérhetőség 

A patchek már elérhetőek Linux x64 operációs rendszerekre. Az egyéb UNIX és Windows verziók elérhetőségét csak november 4-re ígérik. Fontos megjegyzés, hogy a Windows esetén a korábbi megjelenések alapján számítani kell arra, hogy ez a dátum még tovább csúszhat.

Ajánlott patchek listája 

A következő főbb patchek jelentek meg, amiket érdemes telepíteni:

• Database Release Update 19.29.0.0.251021 Patch 38291812 for Linux/UNIX (Ezt adatbázis HOME-ra kell telepíteni Linux/UNIX platformon)
• GI Release Update 19.29.0.0.251021 Patch 38298204 (Ezt Grid Infrastructure HOME-ra kell telepíteni Linux/UNIX platformon)
• Microsoft Windows 32-Bit and x86-64 BP 19.29.0.0.251021 Patch 38111211 (Ezt adatbázis HOME-ra kell telepíteni Windows platformon)
• OJVM Release Update 19.29.0.0.251021 Patch 38194382 (Ezt adatbázis HOME-ra kell telepíteni minden platformon)

Combo Patchek

Linux/Unix verziókra elérhetőek az úgynevezett Combo patchek is, amikben egybe csomagolják az OJVM és DBRU, illetve az OJVM és GI frissítéseket. A telepítés egyszerűsítése érdekében ezen patch-ek letöltését ajánljuk inkább az előzőek helyett:

• Combo OJVM Release Update 19.29.0.0.251021 and Database Release Update 19.29.0.0.251021 Patch 38273545 for Linux/UNIX
• Combo OJVM Release Update 19.29.0.0.251021 and GI Release Update 19.29.0.0.251021 Patch 38273558

Java frissítés

Fontos tudnivaló, hogy a DBRU patch telepítése után az ORACLE_HOME-ban található Java (JDK) soha nem a legutolsó verzió lesz, hanem jellemzően az eggyel régebbi. Amennyiben szeretnénk, hogy ez is az aktuális legfrissebb verzióra kerüljön (ami jelenleg a 8u471), akkor telepíteni kell még a következő patchet is:

• JDK8u471 Patch 38245243

Fontos megjegyzések a telepítéshez

Mint minden patch telepítésnél, most is érdemes észben tartani a legfontosabb szabályokat:

• A letöltésnél mindig figyeljünk a platformra és a bitszámra!
• A telepítéshez szükséges a legfrissebb 12.2.0.1.x Opatch utility, melyet a 6880880 patch letöltésével kaphatunk meg.
• A patch telepítési leírásokat (README) mindig alaposan nézzük át!
• Adatbázisok esetén nem csak a szoftver telepítést (opatch apply) kell elvégezni, hanem az adatbázisokon is szükséges a megfelelő telepítés elvégzése (lásd a leírásokban a datapatch részt).
• Először minden esetben teszt környezetre telepítsünk, és csak sikeres alkalmazás teszt után kövesse ezt az éles környezet!

Segítségre lenne szükséged?

Szabadúszó, vizsgázott Oracle szakértőként szívesen segítek akár az Oracle frissítések telepítésével kapcsolatban.

Oracle DBA Szolgáltatásaim a következőket tartalmazzák:

• Telepítés és konfigurálás
• Adatbázis migrálás
• Hibaelhárítás és optimalizálás
• Tanácsadás és oktatás

Vedd fel velem a kapcsolatot e-mailben a palffy.peter@oracle-szakerto.hu címen, ha bármilyen kérdésed van, vagy árajánlatot szeretnél kérni.

Segítek elérni az Oracle adatbázisokkal kapcsolatos céljaid!